Pages Menu
Categories Menu

Posted by on May 20, 2013 in Mediációs cikkek | 0 comments

Társasházi pereskedés helyett olcsóbb és gyorsabb a mediáció!

forrás: Házfórum. 2013. május 17.:

A társasházi konfliktusok hatékonyabb megoldását teszi lehetővé egy újszerű módszer, amely más területeken már bizonyított. A mediáció során jól képzett és semleges közvetítők bevonásával rendezik a vitás kérdéseket. A technika társasházi népszerűsítésén dolgozó szakemberek szerint a mediáció abban is különbözik a bírósági eljárástól, hogy itt a végén nincsenek vesztesek, csupán nyertesek.

A mediációt (magyarul közvetítést, békéltetést) permegelőző, konfliktuskezelő eszközként régóta használják a diplomácia és az üzleti élet különféle területein, de a közigazgatásban, illetve a családi nézeteltérések feloldásánál (pl. válásmegelőzésre vagy a válással kapcsolatos megegyezés elősegítésére) is alkalmazzák.

A módszer lényege viszonylag egyszerű: A szembenálló felek egy mindenki számára elfogadható közvetítőt választanak, aki végig semleges marad. A közvetítő, másképpen mediátor aztán addig közelíti az ellentétes álláspontokat egymáshoz (pl. közös célok kialakításával, alternatív megoldások keresésével vagy a kölcsönös bizalmatlanság leépítésével), amíg az eredmény valamennyi érdekelt számára elfogadható nem lesz. A hangsúly az önkéntes részvételen és a mediátor személyén van, aki a szakterületén jelentős tapasztalatokkal bír, ráadásul kiválóan kommunikál, valamint a vitás helyzetek kezelésére is felkészült egy speciális képzésen.

Őszinte beszélgetések, a valós érdekek feltárása és találkozás valahol félúton – ezt kínálja tehát a mediáció, hatósági kényszer, hosszadalmas jogi procedúrák és vesztesek nélkül. A lehetőség tehát adott, mégis kevesen ismerik, és még kevesebben választják. Vajon miért?

társasház

Tízből kilenc konfliktust megoldhatna, mégsem elterjedt

A mediációval foglalkozó Partners Hungary Alapítványt néhány hónapja kereste meg együttműködési szándékával a Társasházak és Társasházkezelők Országos Egyesülete (TTOE). Összefogásuk célja, hogy a társasházakban felmerülő és gyorsan elmérgesedő vitákat minél nagyobb számban mediáció révén rendezzék, felváltva ezzel a bíróságra járás bevett gyakorlatát – mondta a Házfórumnak Deák Éva, a Partners Hungary (PH) ügyvezető igazgatója.

A rendelkezésre álló felmérések alapján jelenleg a vitás esetek mindössze 3-5 százalékát oldják meg alternatív konfliktuskezelő technikákkal. Egy másik megkérdezett, a társasházi mediátorként is tevékenykedő Varga Zoltán úgy fogalmazott, hogy neki évente 8-10 mediációs megkeresése adódik, miközben az általa ismert peres esetek száma ennek a nyolc-tízszerese. A mediáció igénybevétele tehát nem túl gyakori, pedig az eredményessége 85-90 százalékos – tudtuk meg Deák Évától.

Az alacsony esetszám magyarázata részben jogi természetű, ahogy azt Bék Ágnes, a TTOE elnöke is kifejtette egy vele készült korábbi interjúnkban. A permegelőző mediációhoz ugyanis közgyűlési jóváhagyás, illetve mindkét fél beleegyezése szükséges. A törvény egyetlen mondatának törlésével orvosolható lenne a helyzet – vélekedett akkor az elnök asszony.

Emellett arra is szükség lenne, hogy a mediációval megoldott társasházi eseteket összegyűjtsék és bemutathatóvá tegyék, követhető példákat kínálva ezzel. Az esettanulmányok közzététele, a közvetítés módszertanának szemléltetése megnyithatná az utat a szélesebb körű alkalmazás előtt – tette hozzá Deák Éva, a PHA ügyvezetője.

A mediációs alapítvány egyébként most fejezte be annak a projekttervnek a kidolgozását, amely a módszer társasházi kiterjesztését célozza. A projekt révén a bevont közös képviselők a gyakorlatban tapasztalhatnák meg, hogy a mediáció mennyivel hatékonyabb – olcsóbb és gyorsabb – a bírósági eljárásnál. Az elképzelés részét képezi még egy kutatás is, amely azt vizsgálná, hogy milyen típusú konfliktusok osztják meg leginkább a társasházi közösségeket.

Június 6-án pedig arra készülnek, hogy a Társasházak és Társasházkezelők Országos Egyesületével közösen egy rendezvényen tegyék közkinccsé a társasházi mediációval összefüggő ismereteket, elképzeléseket.

 Nemcsak eredményes, de többféleképp is megéri

Természetesen a mediáció is pénzbe kerül, jóllehet nagyságrendileg kedvezőbbek a díjai, mint egy peres eljárásnak. A problémás ügyek rendezéséhez általában elég három alkalommal találkozniuk a vitás feleknek és a mediátornak, ami hozzávetőlegesen százezer forintnyi költséget jelent. A mediáció ugyanakkor nemcsak az ára miatt előnyösebb a pereskedésnél.

Varga Zoltán arra is felhívta a figyelmet, hogy a mediációs esetek egy részénél, amikor nem egy házon kívülivel (pl. szolgáltatóval, vállalkozóval), vagy a közös képviselővel áll szemben a lakóközösség, hanem lakók feszülnek egymásnak, egyéb haszon is mutatkozik.

Míg a bíróság elé kerülő ügyeknél a felek általában nem is találkoznak többet az ítéletet követően, addig a társasházi tulajdonosok, bérlők azután is együtt fognak élni; márpedig ez megfontolandóvá teszi, hogy a nézeteltéréseket ne a törvény erejével, hanem közvetítő segítségével, békés úton rendezzék.

Ugyanez, vagyis a „hivatalos ítélet” hiánya magyarázza a mediációtól való idegenkedést is – mutatott rá Varga Zoltán egy ellentmondásra. Mint mondta, az emberek többsége szemében a mediátor közreműködésével történő vitarendezés nem tűnik olyan „komoly dolognak”, mintha „bírósági papír” lenne róla (érdemes tudni, hogy a mediáció eredményeit közjegyző előtt hitelesített, írásos megállapodásba is foglalhatjuk – a Szerkesztő). Varga véleményével Deák Éva tapasztalatai is egybevágnak, aki szerint már csak ezért is fontos a mediációs ismeretek minél szélesebb körben történő terjesztése.

Persze van úgy, hogy a legügyesebb mediátor sem tud békét hozni, és akkor tényleg nem marad más, mint az évekig tartó bírósági hercehurca…

Post a Reply

Your email address will not be published. Required fields are marked *